Pack-Market Portál



Black Friday hét a Pack-Market Portálon

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

November 24. és 30. között „Black Friday” hetet tartunk.



November 24. és 30. között „Black Friday” hetet tartunk, melynek keretében a webáruházunkban elérhető, a különböző fém, üveg, műanyag felületek nyomtathatóságának, ragaszthatóságának és egyéb a további feldolgozás során szükséges felületkezeltségi értékének, tisztaságának gyors és egyszerű ellenőrzését lehetővé tevő, széles körben alkalmazható eszközök közül a legnépszerűbb, pink teszt-tinta és –toll készletek, QuickTest 38 jelű tollak 10% kedvezménnyel vásárolhatók, rendelhetők meg. - Bővebb információért kattintson a képekre.

QuickTest 38 teszt-toll Pink teszt-tinta készlet, 32 - 44 mN/m Pink teszt-toll készlet, 30 - 400 mN/m



Az akciós ár egyaránt vonatkozik a portál oldalain és a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címen megrendelt termékekre.

Kellemes vásárlást kívánunk!

 


Ki mit gyűjt?

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

IKSZ felmérés: 10 év alatt megduplázódott a zöld attitűddel rendelkezők száma.

Budapest, 2017. november 21. – Az elmúlt évtizedben, leginkább a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének és elterjedésének köszönhetően, megduplázódott a csomagolási hulladékot rendszeresen szelektíven gyűjtők aránya. Ma már 10-ből 9 magyar lakos vallja magáról azt, hogy változó rendszerességgel, de szelektíven gyűjti a hulladékot - derül ki az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) legfrissebb felméréséből. A legtöbben a műanyag (92%) és a papír (86%) hulladékot szelektálják, de saját bevallásuk szerint a fémet is külön gyűjtik. Azonban ez a szelektíven gyűjtött anyagok mennyiségében nem nyilvánul meg, hiszen az italoskarton dobozok mintegy 80%-a a valóságban még mindig a kommunális hulladékba, azaz a lerakókra kerül.

Felmérésekkel egy tisztább jövőért
Az IKSZ célja, hogy népszerűsítse az italoskarton dobozok szelektív visszagyűjtését és újrahasznosítását, ezért rendszeresen végez szakmai kutatásokat és felméréseket a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól. Az IKSZ által október folyamán 1023 fő megkérdezésével készített online felmérésből kiderült, hogy az elmúlt 10 év során 46%-ról 90%-ra emelkedett a csomagolási hulladékokat valamilyen rendszerességgel szelektáló lakosoknak az aránya.

Az elv fontosabb, mint a pénz

Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája a lakosság körülbelül 71-80%-a számára elérhető, azonban az infrastruktúra kiépítettsége mellett a motiváció is kiemelkedően fontos szempont. Az IKSZ felmérésében megkérdezett lakosok 89%-a környezetünk tudatos védelmét, 53%-a pedig a családtagoknak és másoknak történő példamutatást jelölte meg annak okaként, amiért részt vesz a szelektív gyűjtésben. Zöld szemléletünk megerősödését és az erős elköteleződést mutatja az is, hogy a felmérésben megkérdezetteknek csupán 8%-a nyilatkozott úgy, hogy számára a gyűjtésben a legfőbb motiváló tényező az, hogy azzal csökkenthető a szemétszállítás díja.

A helyes út döntés kérdése, de még mindig sok a kifogás
A felmérésben megkérdezettek 35%-a, azaz 363 fő állította önmagáról, hogy nem gyűjti szelektíven a csomagolási hulladékot. A nem szelektálók 14%-ának otthonában fizikailag nincs erre lehetősége, míg 18%-uk arra hivatkozik, hogy a gyűjtés „nagyon macerás”, 21%-uk arra, hogy a gyűjtött hulladék „nem fér el”, 13%-uk arra, hogy a folyamat „időigényes”, 16%-uk arra, hogy „a hulladékgyűjtő sziget messze van”, 15%-uk pedig arra, hogy „nincs ideje kiöblíteni” a hulladékokat a kidobás előtt. Az olyan, a szelektív hulladékgyűjtésben beállt változások, mint a ritkább elszállítás, szintén negatívan hatnak a lakosság attitűdjére.

Az IKSZ megvizsgálta azt is, hogy mely csomagolási hulladékot gyűjtik leginkább a magyarok. A megkérdezettek, saját bevallásuk szerint a legnagyobb mértékben, 93%-ban a műanyag palackokat és flakonokat szelektálják. A papír hulladékot a válaszadók 86%-a, a fém és alumínium dobozokat 70%-a válogatja anyaga szerint. Sajnos a rangsor végén található az italoskarton dobozok szelektív gyűjtése, a megkérdezettek 62%-a gyűjt eltérő rendszerességgel.

„Örömteli tény, hogy a felmérésben megkérdezettek immár fele tudja, hogy az italoskarton doboz egy összetett, azaz társított csomagolás, mely papírból, alumíniumból és műanyagból áll – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója – „A felmérésből az is kiderül, hogy a tejek és gyümölcslevek csomagolását, saját bevallásuk szerint a válaszadók 38%-a dobja a kommunális hulladékba. Azonban a lakosság környezettudatosabbnak gondolja magát, mint amennyire valójában az, mert a mért adatok szerint az italoskarton dobozok 80%-a végzi a szemétben az újrahasznosítás helyett” – tette hozzá az igazgató.

Az IKSZ célja, hogy folyamatosan javítson ezen az arányon, amit tájékoztatással, személet formálással kíván elérni, rávilágítva arra, hogy a tejek, gyümölcslevek csomagolásául szolgáló italoskarton doboz 75%-a papír, mely akár 5-10-szer is újrahasznosítható. A szelektíven gyűjtött italoskarton dobozokból újrapapír termékek készülnek, ezzel több száz fát óvva meg a kivágástól.

Aktiváld a környezeted
A környezetvédelmi szervezetnek jelenlegi is zajlik egy fiatalokat célzó edukációs pályázata a legnépszerűbb közösségi portálon a www.facebook.com/italoskarton oldalon „Aktiváld a környezeted” címmel. A pályázat keretében az IKSZ 12-19 éves tanulókat buzdít arra, hogy egy rövidfilmben mutassák be, hogyan motiválják családtagjaikat, osztálytársaikat, barátaikat a környezet védelmére, ezen belül pedig a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve az italoskarton gyűjtésére.

  

Nagyívű logisztikai kongresszus Budapesten

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Nemzetközi konferenciát rendez a 160 éves magyar közlekedéslogisztika előtt tisztelegve a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) januárban. A rendezvényen bemutatják a nemzetközi logisztika legújabb trendjeit és technológiai újításait, valamint megvitatják a hazai hatósági szabályozás aktuális kérdéseit is.

Az esemény apropója, hogy jövőre lesz 160 éve, hogy felépült az első, rakodásra is alkalmas partfal a Lánchíd pesti végénél a Dunán. Ez a kikötőépítés indította el Pest-Budát, majd Budapestet a régió szállítmányozási csomópontjává válásának útján, amihez nem sokkal később az államvasutak megalakulásával a vasúti, majd a „postarepülőgépek” formájában a légiközlekedés is csatlakozott.

A január 25-26-i kétnapos konferencia körüljárja a logisztikai iparág aktuális témáit, így a többi közt szó lesz a hazai logisztikai iparág versenyképességéről, valamint a logisztikai piacvédelem helyzetéről az Európai Unióban. A rendezvényen megvitatják azt is, lehet-e a hatósági szabályozás eszköze a versenyképességnek és bemutatják a hatósági átalakítások tapasztalatait. Ismét napirenden lesznek a közlekedéslogisztika technológiai újításai és a digitalizációval kapcsolatos kérdések (automata raktározás, gépek közti kommunikáció, stb.) is. A legjobb gyakorlatokat és a legújabb trendeket hazai és nemzetközi cégek példáin keresztül mutatják be a konferencián.

A MLSZKSZ szerint a konferenciának különleges apropót ad, hogy a 2018-as év több jelentős közlekedéstörténeti esemény kerek évfordulója is. Az első rakodásra is alkalmas partfal 160 éve épült fel, a Lánchíd pesti végénél, a Dunán. Éppen 150 éve alakult meg az állami vasúttársaság, a Magyar Királyi Államvasutak; 100 éve pedig felszállt az első magyar postarepülőgép; 90 éve avatták fel a csepeli kikötőt. A kombinált fuvarozás története pedig legalább 130 évvel ezelőttre, 1888-ra nyúlik vissza, amikor Baross Gábor megteremtette a Magyar Államvasutak Hajózási Vállalatát. Jövőre ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját a MASPED Első Magyar Általános Szállítmányozási Rt. és a Volán Tefu Rt. is (jogutódja a Waberer's International Nyrt.).

Legfontosabb évfordulók 2018-ban:

Rakodópart

Széchenyi István már 1834-ben javasolta, hogy építsenek Pest-Budán egy vasúti átrakásra alkalmas kikötőt. Az első, rakodásra is alkalmas partfal 1858-ben épült a Lánchíd pesti végénél, húsz évvel később pedig már több mint kilenc kilométernyi rakodópart szegélyezte kétfelől a Dunát.

A vasútminiszter
Baross Gábor a vasúti fejlesztések úttörőjeként, vasminiszterként vonult be a közlekedéstörténeti emlékezetbe, de kevesen tudják, hogy volt egy „vasútminiszter” is. A kiegyezés korszakának közmunka és közlekedésügyi miniszterének, gróf Mikó Imrének fontos szerepe volt az állami vasúttársaság létrejöttében, aminek jövőre lesz éppen 150 éve. Az állam 1868. június 30-án (7 millió 500 ezer forintért) megvásárolta az állandó csőddel küszködő Magyar Északi Vasút Társaságot, és annak Pesttől Salgótarjánig és Józseftárnáig kiépített 126 kilométer hosszú, egyvágányú vasútját, minden tartozékával együtt. Ez a szerződés lett a Magyar Királyi Államvasutak alapító okmánya.

Földön, vízen, levegőben

A kombinált fuvarozás nem új találmány, már a 19. században elterjedt megoldás volt. Baross Gábor csaknem 130 éve, 1888-ban megteremtette a Magyar Államvasutak Hajózási Vállalatát, hogy „a MÁV síneit a vízen is meghosszabbítva” az ország közforgalmi igényeit vízi úton is, legalább részben kielégítse. A társaság 1938-ban vízrebocsátott, 1200 lóerős „Széchenyi”, és az 1939-ben megépült „Baross” lapátkerekes vontató volt Európában az első két dízel-elektromos meghajtású hajó.

Lassan száz éve történt, hogy 1918. július 4-én Mátyásföld forgalmi repülőtérről bécsi útiránnyal felszállt az első magyar postarepülőgép. A körülmények nagyon kezdetlegesek voltak, a repülést alig segítette külső berendezés és a gépek műszerezettsége is nagyon alacsony színvonalú volt. Ez törvényszerűen vezetett a hamarosan bekövetkező katasztrófákhoz és ezzel a postajárat megszüntetéséhez. Eközben, 1918 szeptemberében 20 személyes Farmann-gépekkel megindult az első, hivatalos, menetrend szerinti légi járat Párizs és London között.

Második Rotterdam Csepelen
Jövőre lesz 90 éve, hogy felavatták a csepeli kikötőt, amelyet szabadkikötővé egyes jogi akadályok miatt csak később, 1937-ben minősítettek. Az 1928. október 20-i ünnepélyes eseményen Bethlen István akkori miniszterelnök tartott beszédet. Szavai szerint „itt Közép-Európa legmodernebb, talán legtökéletesebb kikötője épült fel, mely tanúbizonyságot tesz arról, hogy e nemzet azoknak a sorscsapásoknak ellenére, amelyek érték, a békés munka területén a maga akarásának és tudatának tanúbizonyságát adta.” Eredetileg nyolc medencét terveztek a kikötőbe, amiből végül hármat építettek meg. Az eseményt természetesen felkapta a korabeli közbeszéd is, társadalmi jelentőségét mutatja, hogy Móricz Zsigmond is lelkesedett az elképzelésért. Az író a Pesti Naplóban ekképpen méltatta az építkezést: „partjukon több hajó fér el, mint Rotterdamban (...) Itt fog, mert itt kell felépülni egész Európának egy központi raktár-vára. (…) Látom a jövőt, mikor ezen a területen halmozódnak fel Európa gazdasági életének fölöslegei.”

A nemzetközi hajózás szempontjából jelentős fordulat történt 1948-ban. Jövőre lesz 70 éve, hogy a hét dunai állam megkötötte a dunai hajózás rendjére vonatkozó belgrádi egyezményt. Az egyezmény alapján megkezdte működését a dunai hajózási együttműködést elősegítő szervezet, a Duna Bizottság, amely 1954-ben helyezte át székhelyét Budapestre és azóta is itt működik. Ugyancsak jövőre ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját a MASPED Első Magyar Általános Szállítmányozási Rt. és a Volán Állami Közúti Teherfuvarozási Vállalat (röviden: Volán Tefu Rt.) is, amelyet 1994-ben privatizált a Waberer’s International jogelődje.

(forrás: Élelmiszer Online)

 


Top 30 innováció

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

A GyártásTrend magazin keresi az év legjobb ipari innovációit.

Várnak minden olyan pályázati anyagot, amely értékteremtést tükröz az ipar területén!



Innováció minden olyan jövőbe mutató áru, szolgáltatás vagy termelési, termelést kísérő módszer, folyamat kifejlesztése és bevezetése, amely – annak tulajdonságai és rendeltetése vonatkozásában – új vagy jelentősen megújított. Innováció lehet folyamat (pl. a belső logisztikai rendszer átalakítása is), lehet termék (pl. szoftver is) vagy gyártástámogató eljárás (a termék előállítási folyamatában bevezetett újítás).

A korábbi években kezdett, idén is zajló, hosszabb távú projekteket bemutató pályázati anyagok is nevezhetők.

A pályázati anyagokból egy szakértőkből felkért zsűri kiválasztja a legjobbakat, amelyeket a GyártásTrend magazin Top 30 innováció címen 2018 januárjában megjelenő különkiadványban mutat be.

A pályázatok beküldési határideje: 2017. november 24.

További információ, jelentkezési lehetőség ide katintva érhető el >>

  

Díjeső a Rondónak

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Újabb eredmények kerültek fel a Rondo Hullámkartongyártó Kft. büszkeségfalára, a vállalat termékeit két különdíjjal és egy oklevéllel díjazta a szakmai zsűri a Hungaropack 2017 Magyar Csomagolási Versenyen.

Budapest, november 3. – A Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség idén 34. alkalommal hirdette meg az először 1967-ben megrendezésre kerülő, a Csomagolási Világszövetség (WPO) által nemzeti rendezvényként elismert HUNGAROPACK Magyar Csomagolási Versenyt. Az esemény célja, hogy minél szélesebb közönségnek mutassa be hazánkban a csomagolóipar fejlődését, a legújabb fejlesztésű csomagolóanyagokat, csomagolóeszközöket, valamint csomagolási eljárásokat, nem utolsó sorban pedig lehetőséget nyújt a magyar csomagolóipar fejlettségének nemzetközi szintű megmérettetésére.

A nívós versenyen a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség különdíját a vállalat Rexona háromsoros display-e nyerte el, amely praktikus megoldásának köszönhetően háromféle stiftes dezodornak ad helyet, polcba és a pultra egyaránt elhelyezhető, a boltban pedig tető nélkül egymásra pakolva, akár emeletes kínálóként is használható. A Packaging Szaklap különdíját a Rondo látványos Párnatasak kínáló-gyűjtő csomagolási rendszerének ítélték, amelyben a tálcával megegyező anyagból készülő betét láthatatlanul választja el, és tartja álló helyzetben a tasakokat. A vállalat Gyümölcslé család bag-in-box csomagolása – amely lapra szerelt állapotban szállítható, majd az egyszerű felállítást követően könnyedén tölthető, zárható és szállítható – pedig okleveles elismerést hozott.

Nagyon örülünk, hogy ilyen eredményesen szerepelt a Rondo, és bízunk benne, hogy termékeink a jövőben is elnyerik majd a szakmai zsűri tetszését a hasonló »megmérettetéseken«” – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője.
 

 

1. oldal / 19

Hirdetés
Főoldal

Eseménynaptár

november 2017
H K SZ CS P SZ V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3

Aktuális események

Nincs esemény

Állásbörze

Nincs aktuális állásajánlat.
Black Friday akció
Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.

On-line felhasználók

Oldalainkat 58 vendég böngészi

Szótár

Céginformációk


Hírlevél feliratkozás







Free Joomla Templates by JoomlaShine.com