Pack-Market Portál



Ezentúl a Pilos tejek is FSC® tanúsítású italos kartondobozban kaphatók

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

A Tetra Pak és a Lidl közösen hívja fel a figyelmet az Felelős erdőgazdálkodás védjegyére.

A júniusi környezetvédelmi világnap alkalmából a Tetra Pak és a Lidl Magyarország közösen hívja fel a figyelmet az FSC® (Forest Stewardship Council® - magyarul Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) védjegy mögött húzódó tartalomra, és arra, hogy fogyasztóként kis odafigyeléssel is sokat tehetünk a környezetért. A két vállalat összefogása révén a Pilos sajátmárkás tejek is a felelős erdőgazdálkodás védjegyét viselő csomagolásban kaphatók, igazolva, hogy a termékek papír alapanyaga ellenőrzött forrásból származik. A vállalatok ezzel egy időben edukációs kvízt is indítanak a Lidl weboldalán.

Már Pilos termékek is viselik az FSC védjegyét
2016 májusában a Pilos tejek italos karton dobozaira is felkerült az FSC védjegye, amely azt jelöli, hogy a csomagolás papír alapanyaga felelős erdőgazdálkodásból és egyéb ellenőrzött forrásokból származó papírból készült. A védjegy használatával párhuzamosan az áruházlánc a Tetra Pakkal közösen felhívja a vásárlók figyelmét a védjegy mögött húzódó értékekre és arra, milyen fontos szerepe van a vásárlások során a környezettudatosságnak.

"Vállalatunk működésének minden területén figyelembe vesszük a környezetvédelmi szempontokat, de ezen felül odafigyelünk tágabb hazai környezetünkre is: a tavalyi jégkárt követően egymillió darab facsemetét adományoztunk a Pilisi Parkerdőnek. Ahogy az az akció, a mostani is vásárlóink bevonásával történik, hiszen a Tetra Pakkal együttműködve arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az FSC emblémát viselő termékek választásával mindannyian támogathatjuk a felelős erdőgazdálkodást" - mondta Tőzsér Judit, a Lidl Magyarország PR vezetője.

A Tetra Pak a világ vezető italos karton gyártójaként már 2007 óta használ FSC tanúsítású erdészetekből származó papírt csomagolóanyagai előállításához, Magyarországon pedig 2013 óta elérhető a tanúsítással ellátott csomagolás a Tetra Pak italos kartonba töltő vállalatok számára.

"Ma már minden magyar gyártó, aki Tetra Pak dobozokba tölti a termékeit, feltünteti az FSC jelzést márkáinak csomagolásán. Nagyon örülünk annak, hogy egyre több kereskedelmi lánc is úgy dönt, hogy környezettudatos működése egyik jeleként saját márkás termékein is szerepelteti a logót. Ennek eredményeként hazánkban az elmúlt egy év alatt összesen 152 millió tanúsított italos kartondoboz került forgalomba. Célunk az, hogy a jövőben ezt a számot jelentősen növeljük" - mondta Posztós Zsuzsanna, a Tetra Pak Hungária Zrt. marketing vezetője. "A Lidl Magyarország és a Tetra Pak számára egyaránt fontos a környezetvédelem, közösen pedig hatékonyan fel tudjuk hívni a figyelmet arra, hogy kis odafigyeléssel is sokat tehetünk a környezetért" - tette hozzá.

Tudatos döntéssel mindannyian nyerhetünk
A Tetra Pak és a Lidl Magyarország a www.Lidl.hu/DontsunkFelelosen weboldalon nyereményjátékot is indít annak érdekében, hogy a vásárlók megismerjék az FSC védjegy jelentőségét és azt, hogy hogyan tudnak hozzájárulni környezetünk fenntarthatóságához a logót viselő termékek választásával. Az öt kérdésből álló kvíz helyes kitöltése esetén 4 héten át 5 db 5.000 Ft értékű Lidl vásárlási utalvány nyerhetnek a résztvevők. 

De mit is jelent a felelős erdőgazdálkodás?

A Tetra Pak azért működik együtt az FSC-vel, mert e szervezet tanúsítási rendszere a legszigorúbb, védjegyük garancia arra, hogy a feldolgozott papír alapanyagául szolgáló fa kitermelésével az erdészetek nem veszélyeztetik az erdők fenntarthatóságát, az erdő élőlényeinek lakhelyét, hanem úgy gazdálkodnak ezzel az erőforrással, hogy az biztosan és folyamatosan megújulhasson.

A felelős erdőgazdálkodás célja, hogy megtartsa az erdők környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági egyensúlyát. Ez azt jelenti, hogy a tanúsított erdőkben folyó fakitermelés minimálisra csökkenti az erdő növényeire, állataira és egyéb élőlényeire gyakorolt hatást, a helyi közösségek részesednek a gazdálkodás hosszú távú előnyeiből, az erdőgazdaságot pedig úgy tervezik és irányítják, hogy nyereséges legyen, de a megtermelt profit ne veszélyeztesse a jövőbeni faállományt, vagyis az erdő regenerációját, fenntarthatóságát.

A Lidl országszerte 159 áruházzal rendelkezik, így a Tetra Pak csomagolású Pilos termékek oldalpanelén is megjelenő egyedi designnal és az FSC megismertetését célzó edukációs tartalommal még szélesebb körben válhat ismertté a felelős erdőgazdálkodás védjegye.

 


Meghaladhatta az 500 milliárd Forintot a hazai csomagolóanyag-felhasználás 2015-ben

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Várhatóan meghaladja az 500 milliárd Forintot a magyarországi csomagolóanyag-felhasználás 2015-ben, tekintve, hogy a KSH szerint az iparág teljesítménye a tavalyi év első tíz hónapjában 466 milliárd Forint tett ki - mondta a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) főtitkára Székesfehérváron, az Alba Pack 2016 - A csomagolás jövője című konferencián.

Nagy Miklós elmondta, hogy az iparág tavalyi növekedése akár kétszámjegyű is lehet 2014-hez képest, amikor 482 milliárd Forintnyi hazai csomagolószert használtak fel.

A főtitkár bejelentette, hogy május végén Budapest ad otthont a World Packaging Organisation (WPO) csomagolási világszövetség nemzetközi konferenciájának. A rendezvény mottója a csomagolási innováció a fenntarthatóságért és biztonságért lesz.

Nagy Miklós előadásában rámutatott: környezetvédelmi szempontból sokan támadják a csomagolóipart, de mint mondta, a csomagolóanyagokat nem önmagukban kell vizsgálni, hanem egy értékteremtési lánc részeként. Úgy vélte, a csomagolóanyagok környezeti hatása elmarad a hiábavalóan megtermelt áruk okozta környezeti károktól.

Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere kiemelte:  a helyi ipar legnagyobb hányadát a termelés teszi ki, amely nem létezhet csomagolás nélkül. Megjegyezte, hogy a csomagolási technológia gyors változását követnie kell a szakképzésnek és a felsőoktatásnak is.

A konferencia előtti sajtótájékoztatón a rendező Adu Alba Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Varga József elmondta, hogy mostantól minden évben szeretnék megrendezni a konferenciát. Jelezte, hogy a WPO versenyén díjat nyertek egy saját fejlesztésű újdonsággal, ami a festett, lakkozott alkatrészek biztonságos szállítására kínál megoldást.

Nagy Miklós elmondta, hogy a WorldStar csomagolási világversenyre 33 országból mintegy 300 nevezés érkezett. A zsűri döntése alapján a magyar csomagolóipar 11 elismeréssel gazdagodott, az iparág Oscar-díjának számító díjakat a budapesti világkonferencián adják át. A díjazottak között van az Adu Alba Kft. mellett az STI Petőfi Nyomda Kft., a Green Packaging Kft., a Mosonpack Kft. és a Nefab Packaging Kft. is.

(forrás: MTI)    

  

LOPEC 2014

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Növekedés minden területen. A szerves és nyomtatott elektronika bemutatta hatalmas potenciálját Münchenben a LOPEC 2014 kiállításon és konferencián, május 26.- 28. között.

Kapcsolódó képgalériánk megtekintéséhez kattintson a képekre, vagy ide >>

A kiállításhoz kapcsolódó plenáris ülésen, Khalil Rouhana az Európai Bizottság kommunikációs hálózatok, tartalom és technológia Főigazgatóság igazgatója kijelentette, „Szükség van az olyan platformokra, mint a LOPEC, hogy az új technológiák láthatóvá váljanak a végfelhasználói piac számára”, majd így folytatta: „Az EU 70 millió Euróval támogatja a kutatás-fejlesztést és az innovációt a nyomtatott és szerves elektronika területén idén és 2015-ben - kiemelve az új technológia fontosságát.”

Wolfgang Mildner, a LOPEC elnöke és OE-A Európa alelnöke hozzátette: „a LOPEC azt mutatja, hogy a nyomtatott elektronika egyre érettebb és egyre inkább megtalálja a helyét és alkalmazási területét, olyan iparágakban, mint a gyógyszeripar, az autóipar, a szórakoztató elektronika és a csomagolás. Számos példát láttunk az egyedi alkalmazásokra a vásáron.” Thomas Kolbusch, a kiállítás alelnöke pedig hozzátette: a konkrét alkalmazásokon kívül az eddigieknél sokkal több, a tömegtermelésre is alkalmas gépet lehetett látni itt élőben, működés közben.”

A LOPEC a nagy nemzetközi érdeklődésnek örvendett, a látogatók több mint 50 százaléka érkezett külföldről. Németország mellett, az első 5 ország: Nagy Britannia, Franciaország, az USA, Dél-Korea és Tajvan volt. Ez volt az első alkalom, hogy a LOPEC kiállításra nagy delegációval érkeztek az ipar és a kutatás vezető képviselői Tajvanról és Szingapúrból. Dr. Reinhard Pfeiffer, a Messe München vezérigazgató-helyettese úgy nyilatkozott: „a látogatók növekvő száma és az, hogy nagy részük külföldről érkezik, azt mutatja, hogy a LOPEC a legfontosabb platform a nyomtatott elektronikában, világszerte.” A rendezvény számaiban is ez látszik, mind a kiállítók számában, mind az igénybe vett kiállítási területben 26%-os növekedés mutatkozott, idén 18 országból 139 vállalat állított ki.

Andreas Gryglewski a Bosch Rexroth Plastic Electronics üzletfejlesztési felelőse megerősítette, hogy a LOPEC több szektorban is fontos: „Sok látogató érkezett a különböző iparágakból, hogy megtudja, hogyan fogja megváltoztatni a nyomtatott elektronika a hagyományos iparágakat.” A LOPEC már találkozott ezzel a kereslettel az idei rendezvény különleges bevezető eseményein és tárlatvezetésein, valamint az innovációs különbemutatókon, melyek alkalmazási példákkal, többek között az Airbus bemutatójával támasztották alá a mondanivalót.

A kapcsolódó három napos konferencián elhangzó 195 előadás, melyet 28 ország szakértői tartottak, ugyancsak fontos része volt a LOPEC kiállításnak. A plenáris ülések nagyon széles palettát fedtek le, beleértve az üzleti stratégiát a cégeknél, mint például a Heraeus, a regionális stratégiákat az EU-ban és Japánban, valamint a követelményeket az iparban és a speciális alkalmazások területén, mint például szerves, fotovoltaikus építési integráció az AGC Glass Europe cégnél. Kutatóintézetek, mint például a VTT Műszaki Kutatóközpont, vagy a Holst Centre nyújtott kitekintést az integrált intelligens rendszerek alkalmazásairól olyan területeken, mint például az egészségügy vagy a jó közérzet.

A következő LOPEC kiállítás 2015. március 3. és 5. között kerül megrendezésre Münchenben.

A LOPEC-ről
(Large-area, Organic & Printed Electronics Convention) a vezető nemzetközi kiállítás és konferencia a nyomtatott elektronika, a high-tech vállalkozások bemutatkozásának helyszíne Münchenben. A LOPEC rávilágít a jelenlegi trendekre, bemutatja az innovatív termékeket, piaci lehetőségeket kínál az ipar számára, és elősegíti az új anyagok, gyártási folyamatok és alkalmazások széles skáláját a különböző iparágakban. A LOPEC kiállítást közösen szervezi az OE-A (Organic and Printed Electronics Association) és a Messe München GmbH.

 


Élelmiszer-hulladékok, a hazai helyzet

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Kapcsolódva az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), Környezetvédelmi Programja (UNEP), valamint a Messe Düsseldorf által fémjelzett SAVE FOOD kezdeményezéshez, megkérdeztük a Vidékfejlesztési Minisztériumot a hazai helyzetről az élelmiszer-hulladékok tekintetében.

Azt a választ kaptuk, hogy a témában az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) készített egy tanulmányt, 2013. őszén, melynek megállapításai szerint Magyarországon a nyugat-európai, észak-amerikai helyzethez képest lényegesen csekélyebb, "csak" mintegy 35 - 40 kg / fő / év a hulladékká váló élelmiszer mennyisége. Ezzel együtt megfogalmazták következtetéseiket és javaslataikat a megelőzésre és a szemléletformálásra.

Köszönetet mondunk a tanulmány alább olvasható kivonatának rendelkezésünkre bocsátásáért az Agrárgazdasági Kutató Intézetnek és a kutatást vezető Aliczki Katalinnak.

Következtetések, javaslatok

Következtetéseinket a Hulladék-gazdálkodási Információs Rendszer adataira alapozottan tettünk, a KÉKI által 2011-ben készített (Szabó et al., 2013) Magyarországra vonatkozó vizsgálatainak és interjú anyagának felhasználásával, összhangban az Európai Bizottság 2013-ban kiadott javaslataival (Somville, 2013).

Eddig nem került kidolgozásra Magyarországon élelmiszer-veszteség mérésére alkalmas módszertan, ezért javasolt az európai normának megfelelő mérési módszert követve az élelmiszer-veszteség mértékét feltérképezni és megelőzési és csökkentési tervet készíteni. Tovább kell pontosítani a különböző veszteségtípusokat azok okai szerint. A jelenség jobb megértéséhez alapvetőek a veszteségeket és a pazarlást az egyes szakaszok szerint számszerűsítő tanulmányok. A megelőző fellépéseket ellenőrizhető érvekre támaszkodva kell megkezdeni. Ezek a fellépések annál is fontosabbak, mert a pazarlással összefüggő költségek a megtermelt hulladék mennyiségének arányában csak nőni fognak a jövőben. Ehhez az érintett hatóságok (VM, Közterületi Felügyelőség, Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, KÉKI, AKI), adatgyűjtő szervek (KSH, Hulladék-gazdalkodási Információs Rendszer stb.), illetve non-profit szervezetek (Élelmiszerbak) adatainak szinkronizálása javasolt.

A megelőző politikának valamennyi érintett szereplő közösen egyeztetett fellépésén kell alapulnia. A végrehajtandó intézkedéseket az érintett szereplők, élelmiszerfajták és fogyasztási módok szerint kell megkülönböztetni, hogy minél előbb konkrét eredmények születhessenek.

A primér termelési szakaszban többféle elképzelést lehet továbbfejleszteni:

folytatni és intenzívebbé kell tenni az alkalmazott kutatást mind állattani, mind növénytani szinten a betegségek, az elégtelen műszaki feltételek vagy az éghajlati tényezők miatt bekövetkező veszteségek csökkentése érdekében; az Európai Innovációs Partnerség "Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság" programja (Bliek-De Jong, 2012) illeszkedhetne ehhez a fellépéshez;

a jelenlegi és a jövőbeli KAP által is támogatott szakmaközi megállapodások végrehajtásának elősegítése, ügyelve azok hatékonyságára és a fenntarthatóság irányában történő kiigazítására;

a mezőgazdaság továbbra is meghatározó szerepet fog játszani az élelmiszeripar beszállítójaként, ugyanakkor a forgalmazási utak rövidítésének ösztönzése, illetve ennek kidolgozása hozzájárulhat a veszteségek és a pazarlás csökkentéséhez, mivel a termelés és a fogyasztás láncszemei között kiiktatja a közbülső szereplőket.

A feldolgozóiparban: olyan kiszerelési formájú (az egyes élelmiszeripari termékekre szabott csomagolási formák és méretek stb. révén) termékek piacra kerülését célszerű támogatni, amelyekkel elősegíthető a háztartások élelmiszer-pazarlásának csökkentése;

új élelmiszerek és összetevők fejlesztése, annak érdekében, hogy a minőség-megőrzési idő meghosszabbítható legyen;

az esztétikailag nem megfelelő termékek vagy élelmiszeripari melléktermékek feldolgozásának fejlesztése.

A vendéglátásban tevékenykedők iskolai tananyagát módosítani szükséges. Célszerű bevezetni az élelmiszer-pazarlás különböző válfajaira való figyelemfelkeltést, legyen szó a készletek kezeléséről, a szelektív hulladékgyűjtésről, a lehetséges pénzügyi nyereségről vagy éppen a téma fogyasztói megközelítéséről.

Mind a termelési láncban dolgozók, mind pedig a fogyasztók irányába kommunikációra van szükség a fogyasztói magatartás megváltoztatása érdekében.

A hulladéknak minősíthető, lejárt szavatosságú élelmiszerek begyűjtését, megsemmisítését végző létesítmények, cégek hálózata kiépült, mind európai uniós, mind hazai szempontból jól szabályozott. A lejárat vagy lejárat közeli szavatosságú élelmiszeripari hulladékok csaknem kizárólag a kereskedelmi egységekből kerülnek ezen szolgáltatókhoz. A kereskedelmi egységek e tekintetbeli eltérő eljárási műveletei miatt ez a tevékenység azonban felülvizsgálatra, szabályozásra szorul (nagyon sok hulladékként elkülönített, lejárt élelmiszer kerül vissza fekete csatornákon keresztül egyes boltokba, illetve a háztartásokba).

Magyarországon az élelmiszer-veszteségek egy része a minőség-megőrzési időtartam lejárata miatt keletkezik. Az ebből adódó veszteségek csökkentésének lehetséges útja az anyagi hasznosítási lehetőségek differenciáltabb szabályozása. Mivel a lejárt minőség-megőrzési idejű élelmiszer csak a jogszabály szerint hulladék, valójában emberi fogyasztásra még alkalmas minőségcsökkent termékről van szó, mind az eladó, mind a felhasználó ellenérdekelt annak hulladék-ártalmatlanítási termékpályára kerülésében a lejáratot követően (a szegényebb fogyasztókat a kedvezőbb ár, illetve esetleg az adományként való hozzájutás, a kereskedőket pedig a kisebb veszteségek, illetve a hulladék kezelési költségeinek megtakarítása vezérli). Fel kell kutatni a piacokat az élelmiszerbankok segítségével annak érdekében, hogy a még biztonságos élelmiszerek visszakerülhessenek az ellátási láncba. Itt elsősorban a "best before" termékek jelennek meg, amelyek a "minőségét megőrzi" felirat után álló dátumot követően is biztonságosan fogyaszthatók, azzal a feltétellel, hogy az adott terméknél betartották a tárolásra vonatkozó utasításokat.

A csökkent minőségűként való forgalomban tartás a lejárat után az ipar és a kereskedelem szoros együttműködését igényli, továbbá bizalmi partnerkapcsolatot feltételez. Ezen feltételek teljesülése jelenleg kétséges: a kereskedőnek tudnia kellene a minőség-ellenőrzési időtartamot, továbbá az annak megállapításakor alkalmazott szakmai számításmenetet annak érdekében, hogy költségnövelő bevizsgálás nélkül is vállalkozni tudjon a csökkent áron történő forgalmazásra.

A fogyasztó jelenleg akciós áron juthat hozzá a lejárat előtti termékekhez, és számára ez a gyakorlat kedvezőbb, mintha az akcióra a lejáratot követően kerülne sor. Ez a megoldás a kereskedőnek is jobban megéri, hiszen a termék minőségéért még a gyártó tartozik felelősséggel.

Megfontolandó, hogy a jogszabályok ne a lejárt minőség-megőrzési idejű termékek forgalmazására adjanak lehetőséget, hanem ezeket a még fogyasztható termékeket a már meglévő élelmiszer-adományozási rendszerbe csatornázza be, így gondoskodva a pazarlás visszaszorításáról, hozzájárulva az Élelmiszersegély Program termékalapjához (itt is a visszaélés lehetőségeinek visszaszorítását kell alaposan átgondolni).

Elemzésünk szerint annak ellenére, hogy a legális lehetőségek meglehetősen korlátozottak az ártalmatlanítási költségek csökkentésére (lejárathoz közel termékek akciós kiárusítása, élelmiszerbanknak, állatmenhelyeknek, illetve állati takarmányozásra történő felajánlás) a napi gyakorlat igen sokszínű, veszélyes és visszatérő jelenségekkel terhelt (átcímkézés, lejárt termékek bevizsgálás nélkül, nyomon követhetetlenül történő értékesítése csökkentett áron). Mindez azt mutatja, hogy csak olyan változtatásokat szabad végrehajtani a jelenlegi merev rendszer oldására, amely az élelmiszer-biztonsági szempontok elsődlegességét és a termékpályák nyomon-követhetőségét biztosítja, továbbá a fogyasztók egészségét veszélyeztető, illetve az őket megtévesztő tisztességtelen piaci szereplők jogi szankcionálását is lehetővé teszi. Ennek a jelenségnek további vizsgálata és elemzése javasolt.

A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési tapasztalatai alapján a lejárt szavatosságú termékek (élelmiszerek, ételek) növekvő mértékben fordulnak elő a vendéglátásban, ezért itt a jó gyakorlatot szabályozó útmutatók kidolgozása javasolt, ami segítené a gazdaságosabb, pazarlásmentes és biztonságos élelmiszer- és ételforgalmazást.

A vendéglátásban többségében megoldatlan a karitatív célra történő hasznosítás, ennek lehetőségeit célszerű lenne megvizsgálni. Az élelmiszerbankok a forrásaik csökkenése mellett az igények növekedésével néznek szembe ezért a hatóságok részéről mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az élelmiszerek könnyebben eljuthassanak a célcsoportokhoz. Az élelmiszer-biztonság elsődleges fontosságának megtartása mellett a hatóságoknak feltétlenül felül kell írniuk egyes adminisztratív előírásokat, hogy segítsék azon kereskedők munkáját, akik inkább az élelmiszerbankokat kívánják élelmiszerrel ellátni, mintsem hogy egyszerűen megszabaduljanak a még fogyasztásra alkalmas termékeiktől. Hasonló megjegyzés tehető a vendéglátók, éttermek tekintetében is. Az egyes tagállamokban az ajándékozó felelősségének bizonyos feltételek mellett történő átvállalására és az adózási ösztönzőkre vonatkozó kísérletek népszerűsítését is bátorítani kell.

A hazai szabályozás nem a 178/2002/EK rendeletből vezethető le, hanem a saját jogrendünk előírása, amely a megfelelő követelmények betartásával megváltoztatható.
Feltétlenül javasolt az élelmiszerlánc szereplőinek (előállítók, kereskedők, fogyasztók) speciális tudnivalóiról és tennivalóiról tájékoztató honlap kialakítása és folyamatos frissítése.

  

Pakk csomagolásdizájn-verseny

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Összesen 12 díjat adott át a Kreatív Csoport csomagolásdizájn-versenyének eredményhirdetésén. A Pakkra 42 munkával neveztek, 15 döntős munka született.

Idén 42 pályázat érkezett a Kreatív Csoport Pakk csomagolásdizájn-versenyére. A legtöbb pályázattal, néggyel a Brandcontrol nevezett. A zsűri a meghirdetett kategóriákat több helyen összevonta, illetve a pályázatokat is számos esetben áthelyezte másik kategóriába. Végül nem minden kategóriában jelöltek meg győztest, illetve az adott kategórián belül megosztott helyezések is előfordultak.

A nevezések közül 15 jutott shortlistre, és végül 12 kapott díjat: három első helyezés született, négy pályázat lett második, öt pedig harmadik.

Forrás: Kreatív Online
Fotó: F. Szalatnyay Judit

Ide, illetve a képre kattintva tekintheti meg F. Szalatnyay Judit fotóit a Kreatív Csoport csomagolásdizájn-versenyének 2013. június 19-i eredményhirdetéséről és a nyertes pályázatokról >>

Bővebben...

 

9. oldal / 12

Hirdetés
Főoldal

Eseménynaptár

február 2018
H K SZ CS P SZ V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4

Aktuális események

Nincs esemény

Állásbörze

Nincs aktuális állásajánlat.
Ma 2018. február 24., szombat, Mátyás napja van. Holnap Géza napja lesz.
Nyomdavilág Online

On-line felhasználók

Oldalainkat 50 vendég böngészi

Szótár

Céginformációk


Hírlevél feliratkozás







Free Joomla Templates by JoomlaShine.com