Pack-Market Portál



Fenntartható beszerzési gyakorlat világ legnagyobb gumitermék vállalatánál

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

A Bridgestone fejleszti fenntartható beszerzési gyakorlat színvonalát, új beszerzési politikát léptet életbe a szállítók és a partnerek számára.

A minimális követelmények megerősítik az emberi jogok, a környezetvédelmi szabványok és a termékminőség tiszteletben tartására vonatkozó meglévő iránymutatásokat, miközben további követelményeket fogalmaznak meg a Föld megóvása és tulajdonjoga, a származási hely nyomonkövethetősége és az ellenálló képesség tekintetében.

A Bridgestone Corporation (Bridgestone), a világ legnagyobb gumiabroncs- és gumitermék vállalata új globális fenntartható beszerzési politikát jelentett be, hogy segítse a minősített szállítók beazonosítását és értékelését, támogassa a jó gyakorlatokat, valamint a kommunikáció és a fejlesztés eszköze legyen az iparágban.

Az új irányelvek tükrözik a vállalat elkötelezettségét egy olyan beszerzési program mellett, amely a hosszú távú környezeti, társadalmi és gazdasági előnyök megvalósítását célozza. Az irányelvek minden beszerzett anyagra és szolgáltatásra, valamint világszerte valamennyi szállítóra vonatkozik.

„Új politikánk döntő jelentőségű lépés a Bridgestone Vállalatcsoport globális társadalmi felelősségvállalásának, az „Our Way to Serve”-nek a megvalósításában, – ez adja a keretét annak, ahogyan üzleti tevékenységünket folytatjuk, termékeinket fejlesztjük, kapcsolatot tartunk ügyfelekkel és közösségekkel” – mondta Masaaki Tsuya, a Bridgestone Corporation vezérigazgatója és vezető képviselője. „Felismerjük képességünket és felelősségünket a tekintetben, hogy változást és javulást idézzünk elő az ipar és a környezet, illetve a közösségek kölcsönhatásában. Szállítóinktól és partnereinktől azt várjuk, hogy velünk együtt dolgozzanak a fenntartható ellátási lánc megtalálásában, azon véget nem érő erőfeszítésekben, amelyek valamennyi ipari szereplő együttműködését szükségessé teszik, beleértve a különböző közösségekkel folytatott kommunikációt a szélesebb körű szemléletformálás érdekében.”

A Bridgestone „Our Way to Serve” jelmondatától vezérelve az új irányelvek illeszkednek a Bridgestone azon célkitűzéséhez, hogy – hosszú távú perspektívaként – 2050-től kezdődően „100 %-ban fenntartható anyagokat*” használjunk fel termékeinkben. Az irányelvek a korábbi vállalati iránymutatásokat egységes dokumentumban fogják össze, amely minimális követelményeket fogalmaz meg a Bridgestone-nal folytatott üzleti tevékenységet illetően, valamint olyan előnyben részesített gyakorlatokat taglal, amelyek hozzájárulhatnak a fenntartható ellátási lánc gyorsabb megvalósításához. Minthogy a Bridgestone a természetes gumianyag jelentős felhasználója, az új irányelvek ismertetik a vállalat elvárásait a természetes gumianyag komplex globális ellátási láncának kulcsfontosságú kérdéseiben. A politikát tartalmazó terjedelmes dokumentum négy fő területre összpontosít:

Átláthatóság – beleértve a nyomonkövethetőségre és a megfelelő vezetésre vonatkozó elveket;
Megfelelés – a törvények és rendeletek betartása azokban az országokban és régiókban, ahol a Bridgestone üzleti tevékenységet folytat;
Minőség, költség, szállítás és innováció – magas színvonalú anyagok és szolgáltatások szállításának biztosítása időben és méltányos áron, továbbá innovatív technológiák keresése, amelyek támogatják a fejlődést a globális közösségekben;
Fenntartható beszerzési gyakorlatok – környezettudatos beszerzés beépítése, mint például a környezetvédelmi törvények és rendeletek betartása, az emberi jogok, a vízhasználat, a földhasználat és-megóvás, az egészség, a biztonság, a katasztrófa-megelőzés és az ellenálló képesség tiszteletben tartása.

A 12 nyelven rendelkezésre álló irányelvek megvalósítása, vezérlése és érvényesítése regionális szinten fog történni. Azonnali első lépésként a Bridgestone prioritása az lesz, hogy szorosan együttműködik alkalmazottaival, beszállítóival és ügyfeleivel, valamint más iparági szakértőkkel az irányelvek megvalósítása érdekében. Az elkövetkezendő 18 hónapban a Bridgestone beszállítóival és partnereivel azon fog munkálkodni, hogy megbizonyosodjon arról: eljutottak hozzájuk az új irányelvek és megértették azt. Az irányelvek nyugtázását követően a szállítók önértékelő kérdőívet kapnak. A Bridgestone most dolgoz ki egy kiegészítő szállítói felmérést a természetes gumi nyomonkövethetősége szempontjából, és azon fog munkálkodni, hogy partnere legyen az iparági és más képzett szakértőknek a szállítói megfelelés folyamatos figyelemmel kísérésének támogatásában.

A Bridgestone elkötelezett a tekintetben, hogy további külső érdekeltekkel működjön együtt, köztük egyetemekkel, iparági szövetségekkel és nem kormányzati szervezetekkel, valamint az iránt, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a visszajelzéseket, amelyek hasznosak lesznek az irányelvek későbbi bővítéséhez és felülvizsgálatához.

Ha többet szeretne megtudni a Globális fenntartható beszerzési politikáról és a Bridgestone vállalati társadalmi felelősségvállalásáról:

A Bridgestone meghatározása szerint a fenntartható anyagok olyan anyagok, amelyek „1. garantált folyamatos ellátású forrásból származnak, 2. amelyek üzleti tevékenységük részeként hosszú távon használhatók, és 3. amelyeknek a környezetre és a társadalomra gyakorolt hatása alacsony a beszerzéstől az értékesítésig tartó életciklus folyamán.”

Hazai helyzet

Kiemelkedően sikeres üzleti évet zárt a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft., amely tavaly 47%-kal, 53,1 milliárd Forintra növelte értékesítésének árbevételét. Az eredmények jelentős növekedésének hátterében a cég által 85 milliárd Forintos beruházással megvalósított kapacitásbővítés és technológiafejlesztés áll, amelynek köszönhetően a tatabányai abroncsgyár folyamatosan és jelentősen növelte kibocsátását és az év során 3,6 millió darab abroncsra növelte gyártókapacitását.

Rekord év rekord beruházással
A Magyarországon 10 éve gyártó Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. működésében meghatározó év volt 2017. A vállalat befejezte azt 85 milliárd forint értékű beruházással, 2013-ban elindított nagyszabású kapacitásbővítési programot, amelynek keretében háromszorosára, 144.400 m2-re növelte tatabányai gyárának alapterületét. Az új gyártócsarnokba telepített digitális gyártástechnológia révén a kezdeti 1,8 millió darabról, 2017 végére 3,6 millió darabra növelte gyártókapacitását, amelyet 2020-ig 7,2 millió darabra futtat majd fel. Ezzel a fejlesztéssel együtt a cég eddig összesen 150 milliárd Forintot invesztált hazai gyártóbázisába, amely így a Bridgestone Corporation legfiatalabb és legmodernebb európai gyárává vált.

Szeretik az európai autósok a tatabányai Bridgestone abroncsokat
A jelentősen kibővített tatabányai Bridgestone abroncsgyár továbbra is elsősorban prémium autómárkákra szánt, nagy sebességindexű abroncsokat gyárt, immár több mint 250 féle méretben. A vállalat tavaly összesen 3,6 millió darab abroncsot gyártott, amelyek 99%-át exportálta. A Tatabányán készült abroncsok legnagyobb felhasználói a német, az olasz, a spanyol, a francia és a lengyel autósok, akik elsősorban felsőkategóriás autóikon és terepjáróikon használják a magyar gumikat. A cég ezen túlmenően szállított termékeket törökországi, mexikói, egyesült államokbeli és japán megrendelőknek is.

Új gyár, új célok
„Megvalósult fejlesztéseink lehetővé teszik, hogy 2018-ban több, Magyarországon gyártott és ismert autómárka közvetlen beszállítóivá váljunk és ezekkel a gyártókkal közösen tudjuk növelni az itt gyártott és innen exportált gépkocsik magyar hozzáadott értékét” – mondta Topolcsik Melinda, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft. ügyvezető igazgatója. „Kiemelt prioritás vállalatunk számára az is, hogy meglévő és új munkatársaink folyamatos képzésével és új, digitális gyártástechnológiánk révén tovább fejlesszük hatékonyságunkat és eredményességünket” – tette hozzá az igazgató.

Bővülő foglalkoztatás, növekvő helyi beszállítás
A kapacitásbővítéssel párhuzamosan, 2017-ben dinamikusan bővült a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft.  alkalmazotti létszáma is. A vállalat az év folyamán több mint 400 új munkahelyet hozott létre, munkatársainak létszáma így az év végén már meghaladta az 1.100 főt, amivel Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb foglalkoztatójává vált. A cég az év folyamán 750 helyi beszállítótól, összesen 4,6 milliárd Forint értékben vásárolt árukat és szolgáltatásokat.






 

 


Magyarországról 23 vállalat állít ki a 2018-as Pack Expo South East Europe vásáron

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Magyarország csomagoló ipara intenzíven lesz képviselve a rendezvényen. 23, a csomagolástechnika és technológiák területén tevékenykedő magyar cég mutatkozik be a vásár négy napján, május 16 és 19 között, a dél-kelet európai csomagolóipar egyik legjelentősebb kiállításán, a Pack Expo South East Europe 2018 vásáron a Romexpo Kiállítási Központ B2 csarnokában, Bukarestben, Romániában.

A 23 vállalat a 13 évvel ezelőtt Magyarországon létrejött Omnipack Klaszter tagja, és jelentős üzleti közösséget képvisel, amelynek összesített éves forgalma meghaladja a 200 millió eurót.

Az Omnipack Klaszter célja a 2018-as Pack Expo South East Europe vásáron való részvétellel, hogy tapasztalatokat és jó gyakorlatokat szerezzen a Romániával fenntartott üzleti kapcsolatokban, valamint partnerséget alakítson ki a helyi vállalatok képviselőivel, amelyeknek innovatív technológiákat, kiváló minőségű csomagolóipari nyersanyagokat vagy egyedi félkész termékeket, ajánl a minőségi gyártás érdekében.

Ne hagyja ki a lehetőséget, hogy bővítse üzleti hálózatát, vagy hasznot húzzon e vállalatok szakértelméből, foglalja le standját a 2018-as Pack Expo South East Europe vásáron! Bemutathatja termékeit a román piacon, és akár még az Omnipack Klaszter tagságához is csatlakozhat.

A Pack Expo South East Europe 2018 szakvásár, a délkelet-európai csomagolóipar egyik  legjelentősebb kiállítása május 16-19. között, a Romexpo kiállítási központ B2-es csarnokában, Bukarestben, Romániában várja a kiállítókat és a látogatókat.

(X)

  

Csomagolási újdonságok

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Kiss Rozália válogatott a közelmúlt csomagolási újdonságaiból.

Többutas popcorn csomagolás


A popcorn rajongó mozinézők számára kínálnak fémvödörben pattogatott kukoricát.  A többutas csomagolás gyártója a Fosko a szokatlan megoldáshoz IML címkét használ, amelyen 3 lehúzható kupon van a háromszori újratöltéshez. A vödör ezután új életet kezd, tetszőleges tárolóként, vagy a felhasználó kreativitására bízva bármilyen alkalmazásban.

Fémes hatású mesterkeverék műanyagokhoz


A Gabriel-Chemie Flowing Metalics márkanéven a Schlenk Metalic Pigments nagyon finom pigmentjével új mesterkeverék sorozatot fejlesztett ki, amely a selymes, fényes, homogén műanyag felületet eredményez. A felhasználók 10 elegáns színből álló színminta alapján választhatnak. Ez a megoldás kiválóan alkalmas a korszerűtlen fémgőzölt csomagolások helyett, hiszen így a felületnemesítés egy lépésben történik, ami nagyban leegyszerűsíti a logisztikát. A mesterkeverékek élelmiszer csomagolásokhoz is használhatók és a fémes hatású felület akár tovább dekorálható lézerrel.

Digitális nyomtatással készült boroskartonok


Ma már a csomagolások minden területén alkalmazzák a digitális nyomtatást, a Schumacher Packaging boros gyűjtőkartonokat gyárt digitális technikával már akár 500 db-os szériák esetén is. A digitális nyomtatás minőségben közelít az ofszethez, és nem drágább mint a hagyományos flexo nyomtatás, mivel nincsenek klisé költségek. A nyomaton a sorozatszámot és a vonalkódot is fel lehet tüntetni. A kartonok Durst nyomdagépen élelmiszerekhez is alkalmazható vizes bázisú digitális nyomdafestékkel készülnek.
 
Promóciós díjat nyert világító Coca Cola címkék


A világító diódákkal való nyomtatás technológiáját (OLED) az Inuru fejlesztette ki és szabadalmaztatta is az eljárást. A Coca Cola számára gyárt világító címkéket a Karl Knauer az Inuru közreműködésével. A play jel megnyomásával kezd el világítani a címke. Az OLED egy néhány nanométer vastagságú félvezetőkből álló fényforrás, amely teljes mértékben nyomtatható minden elektronikai komponensével együtt. Az OLED technológia a csomagolásban nemcsak smart, de zöld megoldás is, mivel a papír címke teljes mértékben reciklálható vagy akár komposztálható is, a hajszálvékony konstrukcióhoz felhasznált minimális anyag jelenléte nem zavaró.
 
RFID tárolókhoz


A Schreiner ProTech tárolók jelölésére fejlesztette ki az RFID Dista Ferr ESD Long Range címkéket. Az ipar 4.0 követelményeinek megfelelő gyártáshoz elengedhetetlen az intelligens RFID alapú tároló-menedzsment. Az új fejlesztést a március 13-15. között Stuttgartban megrendezésre kerülő Logimat kiállításon mutatja be a cég a nagyközönségnek. A korszerű moduláris gyártást csak egységes RFID koncepcióval lehet megvalósítani. A klasszikus szériagyártásnál az alkatrészeket a kanban rendszerben vonalkóddal jelölik, a vonalkódot tartalmazó kártyát a tárolóba illesztik. Ez a logisztikai rendszer azonban körülményes, és sok hibalehetőséget rejt magában. A jövő megoldása az RFID-val felszerelt tároló, amely pontos leolvasást, hibamentes sarzskövetést tesz lehetővé, garantálja az optimális göngyöleg menedzsmentet, és valósidejű információt ad a készletről. A fejlesztésnél nagy kihívást jelentett a sokféle tároló méret és a tárolók anyaga, amely elektrosztatikus feltöltődés ellen védett ún. ESD, mivel ezeken a hagyományos RFID címkék nem megfelelően működtek. Az új címke antisztatikusra van tervezve, és 7 m lézer hatótávolságra, ami lehetővé teszi nagyobb távolságról is a leolvasást a gyártásban és a logisztikában és mobiltelefonról a vevők számára.

Ketchup flakon


Melegen tölthető PP flakont gyárt a Greiner Packaging a német Develey cég számára. A lengyel piacra gyártott flakonok könnyűek, törésbiztosak és jól védik a terméket az oxigéntől. A melegen tölthető innovatív csomagolás nagy konkurenciája az üvegpalacknak. Az ún. Kavoblow módszer tobábbfejlesztésével az egylépcsős nyújtvafúvásnál sikerült a ciklusidőt lerövidíteni. A multi barrier azaz MBT technológiának köszönhetően a csomagolás oxigénzárása nagyobb, a termék sokáig eltartható konzerválószer hozzáadása nélkül. A PP flakonok hőstabilitása nagy, ezért alkalmasak a melegen töltésre.

 


Változások a termékdíj törvényben

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Nagy Mikóst a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkárát kérdeztük a termékdíj törvény idei változásairól és a CSAOSZ elmúlt évéről, idei feladatairól.

Milyen volt a tavalyi év a CSAOSZ számára?

Azt reméltem a Csomagolási Világszövetség (WPO) 2016. évi budapesti találkozóját követően lesz egy nyugodtabb időszak, - szerencsére nem így lett. Tavaly is sok feladatunk volt, és talán eredményesen is végeztük. A CSAOSZ alapvető feladata a szakmai érdekképviseleti, érdekvédelmi munka, ezen belül is, elsősorban a vállalatokat gazdasági, működési oldalról érintő jogszabályokkal kapcsolatosan teendők képezi munkánk középpontját. Emellett, én ugyanebbe a kategóriába tartozónak érzem azt, amikor a vállalatok üzleti kapcsolatainak kiépítését, továbbfejlesztését segítjük valamilyen formában. Így, együtt célszerű bemutatni a tavalyi évet. Január folyamán több tanfolyamot szerveztünk, például az Aldi-nál tartottunk egy egész napos kihelyezett tanfolyamot, ennek célja elsősorban a szakmai ismeretek átadása volt. Ők maguk kerestek meg bennünket azzal, hogy szeretnének egy átfogó képet kapni, hogy mi a csomagolástechnikában a legújabb trend, tendencia, hogy amikor egy akár hazai, akár külföldi beszállító egy csomagolást bemutat, meg tudják ítélni, az mennyire korszerű, valóban újdonságot jelent, vagy egy átlagos, szokásos csomagolásról van szó? Más nézetből pedig, ha egy áremelést akarnak a beszállítók csomagolásra hivatkozva végrehajtani, annak műszaki tartalma ezt indokolja-e?

Termékdíjas témában is tartottunk januárban egy tréninget. Ezt igyekszünk minden évben januárban megtartani, hogy az aktuális évi változásokat bemutassuk, értelmezzük. Az idei január 31-én lesz. Akit érdekel, még jelentkezhet a honlapon, a www.csaosz.hu címen.

Februárban, a bécsi nagykövetségen tartottunk egy B2B találkozót. Ennek előzménye annyi, hogy az ausztriai Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja az a Mautner Márk úr, aki korábban a Magyar Nemzeti Kereskedőháznál / HITA / ITD Hungary-nál dolgozott, vele megbeszéltük azt, hogy ők szívesen helyt adnak egy olyan találkozónak, ahol a magyar vállalatok bemutatkoznak, az általuk meghívandó osztrák érdeklődők előtt. Hosszas előkészítés után februárban erre sor is került, nyolc vállalattal (melyből hét CSAOSZ tagvállalat volt) érkeztünk a találkozóra, és közel nyolcvan kétoldalú megbeszélést abszolváltunk. Azt gondolom, ez egy olyan kezdeményezés volt, amely pont azt segíti elő, hogy a magyar (tag)vállalatok új üzleti kapcsolatokra tegyenek szert.

Itt adja magát a kérdés, érkezett-e visszajelzés a részt vevő cégektől ennek hozadékáról?
Igen, egy fél évvel később kaptunk válaszokat és alapvetően pozitívak voltak. Konkrét számadataink nincsenek, de volt, aki nagyon értékelte és örült, tehát valószínűleg ő új partnerre talált, voltak olyanok, akik azt mondták, arra hasznos volt, hogy új kapcsolatokra tegyenek szert, de az elmúlt hat hónap alatt még nem történt üzletkötés, és valljuk meg őszintén, volt néhány olyan osztrák résztvevő is, aki inkább magát akarta eladni a magyar vállalatoknak, közvetítők, ügynökök stb. Ezeket udvariasan meghallgatták, és azt mondták, még akár lehet is belőle valami, de nem erre készültek. Azonban ezt nem lehet tökéletesen kiszűrni, akárhol rendeznénk ilyet. Mint ahogy tervben van hasonló rendezvények szervezése a környező országokban.

Március volt a PPD-Expo, - a csomagolóipar még egy kicsit távol tartja ettől magát, bár azt hiszem, más csomagolási tematikájú kiállításokhoz képest nem kell szégyenkeznünk. Úgy igyekeztünk a részvételt elősegíteni, hogy a CSAOSZ kibérelt egy nagyobb területet, így kedvezőbb volt a helydíj, amit a tagvállalataink körében meghirdettünk és ezáltal tudtuk megoldani, hogy még több csomagolós cég (Amco, Amsy, GS1, Omnipack Klaszter, ÖKO-Pannon, Reményi) megjelenjen. Ezzel, hogy mi ezt összefogtuk, kedvezőbb volt a vállalatok számára a helydíj, a standépítési költség, mintha mindegyikük külön-külön intézte volna ezt. Ezt a mintát fogjuk követni és a következő alkalmakkor is hasonlót szeretnénk. Az április főképp előkészületekkel telt, a májusi Interpack szakvásárra, amelyik megint csak nagyon mozgalmas volt, egyrészt létre kellett hozni a standot, amelyben a Magyar Nemzeti Kereskedőház közreműködése, - most már látom az idei Anuga FoodTec kiállításon való megjelenés szervezése kapcsán -, hatalmas segítség volt. Fárasztó volt, hosszú volt, de eredményes.

Hogy mi az üzleti értéke? Azt látom, ahogy az első Interpack részvételünk után elkészítettem a statisztikákat a résztvevő vállalatok 2014., 2015. és 2016. éves mérlegadataiból - elsősorban az export bevételekre fókuszálva - 7 résztvevőből 6 cég esetében az szépen emelkedett. Úgy gondolom, a folyamatos külpiaci jelenlét, ha esetleg nem is azonnal, de egy hosszabb időtávban vizsgálva, meghozza az eredményét.

Ezt követően merültünk bele igazán a Hungaropack Magyar Csomagolási Verseny szervezésébe, amely tavaly volt 50 éves. Készítettünk egy különkiadványt a jubileumra, azzal a céllal, hogy legyen egy rendszerezése az elmúlt fél évszázad Hungaropack díjat elnyert nevezéseinek. A verseny díjátadó rendezvényére az októberi csomagolási konferencián, került sor, melyet újra száz fő feletti résztvevői számmal sikerült megrendeznünk. A konferencia nyitó plenáris ülésének fő előadójaként Chikán professzor urat sikerült megnyernünk.  A szakmai program egyébként 4 szekcióban folyt, ezek: termékdíj, a csomagolóanyaggal érintkezésbe kerülő élelmiszerek (food-contact), bio-műanyag, illetve vállalat menedzsment voltak.

Novemberben a WorldStar zsűrije volt fontos, mert a kimutatások szerint, 20 év távlatában 96 WorldStar díjat nyertek a magyar nevezések. Az volt a vágyam, bárcsak lenne elég nevezés, és díjazott, hogy elérjük a 100-at. Végül is volt 7 nevezés és jó arányban sikerült nyerni, így bent vagyunk a „százasok klubjában”.

Termékdíj, termékdíj, termékdíj

Ha egy kicsit visszatérünk a termékdíj témájához, még 2016-ban elkezdtük, és a tavalyi évben is folytattuk azt a rengeteg számoláson alapuló munkát, amely a termékdíjas szabályozásban az egyéni hulladékkezelési lehetőséget ösztönzővé tételét szolgálta. Ennek annyi a háttér információja, hogy alapesetben a vállalatok befizetik a termékdíjat és onnantól nekik nincs feladatuk a csomagolási hulladék hasznosításával. Ezt kellene elvégezni az államnak, ráadásul most már két minisztériumhoz tartozik a feladat, a törvényi szabályozás és az ipari-, kereskedelmi begyűjtés a Földművelésügyi Minisztérium hatásköre, a lakossági hulladékgyűjtés pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megfelelő szervezeti egységéhez tartozik.

Mi úgy látjuk, a különböző számadatok alapján, hogy a csomagolási hulladékok gyűjtése és hasznosítása gyenge teljesítményt nyújt, összességében nem, vagy épp csak teljesíti a célszámokat, amelyek az Európai Unió csomagolásról és csomagolási hulladékokról szóló irányelvében találhatóak. A kibocsátás 60%-át kell visszagyűjteni, ebből 55%-ot anyagában való hasznosításra kell(ene) átadni, és megvan alapanyagonként is a hasznosítási célszám. Azonban ezek nem mindegyike teljesül. Papírnál, aminek nagy hagyománya van, fémnél, aminek nagy keletje van a gyűjtők körében, nincsenek gondok, műanyagok esetében valamivel meghaladja a begyűjtési arány a 22,55%-ot, ugyanakkor a fa és az üveghulladék esetében komoly probléma van. A fa hasznosítási arányát nyilván az Unió sem véletlenül határozta meg 15%-ban, valószínűleg nem csak hazánkban, hanem Európa más tájain is „háztartási energetikai hasznosítással” kezelik, ami persze nem szabályos, de ezért nincs fa hulladék a rendszerben, az üveg pedig egyszerűen nem kerül bele. Ez okozza a legnagyobb problémát, hogy az üveg mindig szőrén-szálán eltűnik és ott a kötelező 60%-ot nagyon nem tudjuk megközelíteni.

Ezen háttér információk alapján gondoljuk azt, hogy a szabályozásban az egyéni hulladék kezelési teljesítés az, amely rá tudna segíteni az állam által szervezett hasznosítási teljesítményre (habár a teljesítéshez pénzügyi fedezetet a termékdíjbevételek bőségesen adnak), tehát az egyéni gyűjtést, ha azt ösztönzővé tennénk, és egyre nagyobb lenne, akkor ez az állam által begyűjtött mennyiséghez hozzáadódva javítaná a számokat, vagy elérhetővé tenné a célértékeket.

Itt végül is elértük azt, hogy a szabályozás feltételeit módosították és a papír esetében a nagyon diszkriminatív ún. „R” díjtételt módosítsák. Idéntől tehát pénzügyi szempontból érdekeltté váltak a cégek, hogy foglalkozzanak ezzel a lehetőséggel, - akiknél nagy mennyiségben keletkezik hulladék, jobban járhat az egyéni hulladékkezelési móddal, mint az állami rendszerrel.

Bővebben...

  

Kötelező lehet az újrahasznosítható műanyag-csomagolás

  • PDF
  • Nyomtatás
  • E-mail

Minden műanyag-csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie 2030-ra az Európai Unióban, emellett csökkenteni kell az egyszer használatos műanyagok felhasználását az Európai Bizottság (EB) január 16-án bemutatott stratégiája értelmében.

A műanyaghulladékra vonatkozó első európai stratégia brüsszeli ismertetésekor kiemelték: erős gazdasági érvek szólnak a termékek másfajta tervezése, előállítása, használata és újrahasznosítása mellett, és ha Európa vezető szerepet vállal az átállásban, akkor új beruházási és innovációs lehetőségek és munkahelyek jönnek létre.

Közleményében az EB rámutatott, az új stratégia keretében „a vállalkozások javára fogják fordítani az újrafeldolgozást, csökkentik a műanyaghulladék mennyiségét, megszüntetik a tengeri hulladéklerakást, ösztönzik a beruházásokat és az innovációt, továbbá világszintű változásokat idéznek elő".

A tervezett szabályok javítják majd az újrahasználhatóságot és növelik a keresletet az újrahasznosított műanyagok iránt. Ehhez nagyobb feldolgozó létesítményekre és a hulladék hatékonyabb gyűjtésére, szétválogatására lesz szükség, ami begyűjtött tonnánként várhatóan 100 euróval mérsékli a költségeket.

Mint írták, az uniós előírások nyomán több tagországban visszaszorult a műanyag zacskók használata, az új szabályozás megalkotásakor ennek mintájára más, egyszer használatos műanyagokra és horgászkellékekre fognak koncentrálni. A brüsszeli testület emellett közölte, korlátozásokat terveznek a mikroműanyagok használatára, „ugyan a levegőbe, a vízbe és az élelmiszerekbe bekerülő mikroműanyagok élettani hatása még ismeretlen".

A bizottság rendeletet készül elfogadni arról, hogy a hajókon keletkező, valamint a tengeren begyűjtött hulladékot megfelelő feldolgozás céljából vissza kell szállítani a szárazföldre.

„Ha nem változtatunk a műanyagok előállításán és használatán, akkor 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Meg kell állítani a műanyagok terjedését a vízben, az élelmiszerekben és a szervezetünkben" - jelentette ki Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.

„Olyan innovatív új technológiákba kell beruházni, amelyekkel megóvható a lakosság és a környezet, és az ipar is versenyképes marad" - tette hozzá.

Európában évente mintegy 25 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, és ennek kevesebb mint 30 százalékát hasznosítják újra. A tengerparti hulladék 85 százalékát világszerte műanyagok teszik ki. A műanyaghulladék nagyjából kétharmada csomagolóanyag.

Az Európai Bizottság még idén konkrét javaslatot fog előterjeszteni az új szabályozásra, amelyet az uniós tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek egyaránt el kell fogadnia.

A bejelentésben nem volt szó Günther Oettinger uniós költségvetési biztos előző heti felvetéséről, miszerint a bizottság úgynevezett műanyagadót vezetne be az EU saját erőforrásainak bővítése, illetve a tengerek védelme érdekében.

(forrás: MTI)

 

2. oldal / 12

Hirdetés
Főoldal

Eseménynaptár

február 2018
H K SZ CS P SZ V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 1 2 3 4

Aktuális események

Nincs esemény

Állásbörze

Nincs aktuális állásajánlat.
Ma 2018. február 24., szombat, Mátyás napja van. Holnap Géza napja lesz.
Nyomdavilág Online

On-line felhasználók

Oldalainkat 57 vendég böngészi

Szótár

Céginformációk


Hírlevél feliratkozás







Free Joomla Templates by JoomlaShine.com